A kerámia az athéni Keramaikosz térről kapta nevét, az ottani fazekasok telepéről. Építőanyagok, csempék, edények, díszek, szobrocskák agyagból való készítésének ősi technikája. Az agyag a földpátok elmállásából keletkezik, s vele keveredett vasvegyületek és egyéb ásványi anyagok hatására égetéskor vörös, barna, sárga színű lesz. A legfinomabb égethető agyag a kaolin, amelyből a porcelán készül.

A kerámia lelke a szobrászatnál megismert sokoldalú agyag, mely ellenállás nélkül formálódik forgástestté a fazekaskorongon, követi az alakító ujjakat s a mintázófa nyomát. Égetéskor szétválaszthatatlanul egyesül az agyag és a máz, a forma és a szín.

A kerámia a szobrászat és a festészet között foglal helyet, egybefogja a plasztikát és a színt, de a két elem egybeötvözésével végül is önálló műfajt teremt.

Míg a fazekas főleg használati tárgyakat (edényeket, kályhát) készít, addig a keramikus használati és dísztárgyakat.

A kézi formázás megkönnyítésére használják a fazekaskorongot. Az agyagtárgyakat égetés előtt szárítják, így a nedvesség egy része eltávozik, égetéskor kapja meg az edény a szilárdságát. A...

(1853 - napjainkig)

Zsolnay Miklós (1800-1880) a jómódú pécsi kereskedő 1853-ban nagyobbik fiának, Zsolnay Ignácnak (1826-1880) Pécs szélén egy kis kőedénymanufaktúrát vásárolt. Berendezését a leálló félben lévő lukafai kis kerámiaüzem megvásárlásával és Pécsre szállításával biztosította. Az üzem főként használati tárgyakat, tányérokat, korsókat, vízvezetékcsöveket kezdett gyártani. Zsolnay Ignác kereskedelmi érzék hiányában nem boldogult a vezetéssel és csőd közeli állapotba juttatta a létesítményt. 1865-ben fivére, Zsolnay Vilmos (1828-1900) vette át az üzem vezetését. Németországból és Ausztriából hozott szakértőkkel javította a termelést, kemencéket építtetett, agyagkísérleteket végeztetett. Az első sikert az 1873-as bécsi világkiállítás hozta meg a gyár számára. Az egyre több megrendelés nagyobb teret biztosított a nagyobb művészi színvonal emeléséhez. Az 1878-as párizsi világkiállításon már egy európai mércével is megfelelő gyár képviseltette magát. Az 1890-es évek elejének szenzációjaként bevezették a Wartha Vince, Petrik Lajos kémikusok és Zsolnay Vilmos által kikísérletezett eozinmázas technikát. A gyár a tervezéshez több...